A Stellar's Desire két alapítója, egy operaénekes és egy balett művész, szükségesnek tartotta annak érdekében, hogy még szélesebb réteghez juthasson el a klasszikus opera és balett, hogy a két műfaj fúziójával valamint a modern és klasszikus hangszerelés egyesítésével kiszélesítse a ma ismert zenés művészi irányzatokat.
Az igen népszerű crossover előadásmódot tovább fejlesztették, ahol a központi szereplő egy énekes, míg az esetlegesen megjelenő táncos szerepe nem meghatározott. A szokásos formációktól eltérően az Instyle Invogue-ban a főszereplő egy énekes és egy táncos, akik együtt formálják a történetet. Az énekes kötött szöveggel tárja fel a cselekményt, míg a táncos némaszereplőként táncművészi és színészi eszközökkel meséli azt el. Ezzel a technikával egybeolvasztják, s mégis megtartják a különbséget a két művészi forma között, s nem alakul ki a stílusokra jellemző alá-fölé rendelt viszony. A performance tekintetében is váltakozik a klasszikus, illetve a modern előadásmód mind hangképzésben, mind koreográfiában. A dramaturgia pszichológiai alapokon nyugszik. Gondosan figyelnek arra, hogy mind szövegében, mind hangzásvilágában illeszkedjen a témába a választott dal. A darabban folyamatosan halad előre a különböző szereplők fejlődése. A külön dalokból felépülő koncert helyett, egy gondosan összeválogatott, csoportosított színes Instyle Invogue stílusú zenei est alakul ki. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen szűk réteghez érnek el (a lehetőségekhez képest) a különböző operák, mert azt a potenciális közönség túl hosszúnak, vagy túlságosan nehéz műfajnak találja. Erre tekintettel alakították ki az I&I-t, melyben akár egy ária átdolgozásával ismertetik meg magát a teljes operát. Legutóbbi munkájukban Puccini Turandot operájának Turandot nagyáriája került átformálásra, melyben modernizált alap került a nagy szimfónikus zenekar mellé. Az énekes az eredeti változatú dallamot énekli, azonban a nagy zenekari kíséretet gyakran modern hangszerelés váltja fel, mely segíti a történet előrehaladását. Az instrumentális háttérben megelevenedik a történet, melynek intenzitását a táncosok jelenléte tovább fokozza. A közel tizenkét perc alatt dinamikusan és látványosan körvonalazódik a cselekmény, melyet ezzel a technikával már az idegen ajkúak is megértenek, minden írásos segédeszköz felhasználása nélkül.
